Virulj!
Egy díszkútról, s három szerelemről szeretnék beszélni. A díszkutat[1] 1930-ban emelték. Telcs Ede szobrász és Mészáros Andor építész alkotása. Annak állít emléket, hogy 1846. március 3-án Seilern Crescence (ejtsd "krészansz"), gróf Széchenyi István hitvese ezen a helyen ültette el az első pesti sétatér első platánfáját. A hírhedt Újépület[2] mellett.
„Míg Széchenyi gróf fáradoz a nagy kezdet valósítása körül, azalatt neje Pesten az első fáját ülteti be az új közsétatérnek, mellynek alapítója ugyanazon dicséretes magyar: tett és szó embere. Azon pillanatban midön mártius 3-kán, a’ grófnő a’ platánt ezen szóval: virulj! a’ földbe ülteté mozsárdurrogások rázták meg a léget ’s hangos népörömkiáltozás zendült meg. Minden jelenvolt hölgy, magasrangú, úgy mint polgárosztálybeli megöntözték a helyet és nyalábot."[3]
Hadd emlékeztessek honunk egyik legmagasztosabb szerelmére, Széchenyi és Seilern Crescence osztrák grófnő szenvedélyes kapcsolatára.
Seilern Crescence (Brno-Kiscenk) – (Brno még elő fog fordulni!) 1824-ben szeretett bele Széchenyi Istvánba, de kapcsolatuk nem teljesedhetett ki. Ugyanis Crescence gróf Zichy Károly hites feleségeként csupán plátói vonzalommal fordulhatott az ifjú Széchenyi gróf felé. Széchenyi pedig a köz javára irányította és áldozta minden energiáját. Nemcsak a boldogtalan szerelem okán, hanem a legnagyobb magyar lelkületéhez méltón, a haza iránti olthatatlan vonzalma miatt. Elsőként 1825-ban egy évi teljes jövedelmét áldozta a magyar haza javára, s nem kell folytatni a sort, tudjuk, mi mindent tett még tartalmas életében az országért.
Crescence gr. Zichy Károly felesége már, 7 gyermek anyja volt, miután első férje halálát követően Széchényivel a budai Krisztina krt-i plébánia templomban egybekeltek. Tizenkét év reménytelennek tűnő szerelem után. Két fiúgyermekük is született. Béla és Ödön. Többek között Széchenyi Bélát földrajzi kutatóként, Ödönt az országos tűzoltóság megalapítójaként tartjuk számon.
Crescence pedig haláláig kitartott férje mellett A gróf Döblingi kezelése alatt is.
A Szabadság tér idézte reformkor másik forró szerelme Teleki Blanka és Vasvári Pál között alakult ki.
Vasvári, mint ismert, Petőfi mellett állt, a Tizenkét pont elsődleges megszövegezőjeként. Történész, lánglelkű forradalmár. Húsz évvel volt fiatalabb akkor Teleki Blankánál. Teleki Blanka az erdélyi Teleki család sarjaként szintén a haza oltárán égette lelke nagy áldozatát. Itt a téren hozta létre Teleky Blanka gimnáziumát, ahol Vasvári Pál, a fiatal történelem tanár (történész és filozófus) tanárként munkálkodott. (Itt dolgozott nevelőként Leövey Klára, valamint Teleky Blanka nagynénikéje Brunszvik Teréz, a magyar óvodai pedagógia úttörője.)
A görög katolikus pap fia, Vasvári 1848-49-ben erdélyi ütközetekben harcolt, szabadcsapatokat szervezett, az oláh Avram Iancu martalócai gyilkolták meg 1849-ben, Havasnagyfaluban, a Gyalui havasokban[4]. Magyarországon Tiszavasvári város Vasvári Pál után kapta nevét, megváltozatva az egykori Bűd nevet. Ez volt egyébként Vasvári szülőhelye.
Teleky Blanka, mivel az üldözött honvédeket rejtegette, ezért, az eltiport szabadságharc után Kufstein, Brno váraiban raboskodott 10 évig. Brnoban is leng egy kis nemzetiszín zászló KOPINT felirattal. Öt éve kötöttük az emléktábla alá, ott raboskodott többek közt Kazinczy Ferenc is. Teleky Blanka ma Párizsban a Montparnasse temetőben nyugszik.
De idézzünk fel néhány momentumot Laborfalvi Róza és Jókai Mór szerelméről is, hiszen ők szintén elválaszthatatlanok a reformkortól, a forradalomtól és a szabadságharc emlékétől.
Laborfalvi Róza a Nemzeti Színház páratlan művésze, drámai színésznője volt. És vonzódott lángoló lélekkel a nyolc évvel fiatalabb választottjához, regényirodalmunk páratlan zsenijéhez. 1848. március 15-én Katona József Bánk bán előadása után, a hatalmas tapsviharban, amikor felmentek a fiatalok is (Jókai) a színpadra, ő tűzi ki a saját készítésű kokárdáját Jókai hajtókájára. Erdélyi, pontosabban székely származású. A szabadságharc bukása után, 1850-ben szerez bujkáló, nemzetőr férjének hamis tanúsítványt, hogy bizonyítsa, Jókai Klapka komáromi honvédői közé való volt, így amnesztiára jogosult. Ezzel megmentette szerelme életét.
Harminchárom év múlva, 1883-ban, az 50 éves jubileumán Ferenc József, a kivégzések atyja (!) saját kezűen adja át a királyi kitüntetést. Így vett, kapott (?) a színésznő elégtételt a forradalom és szabadságharc után, a Kiegyezést követően. Ma a Kerepesi temetőben nyugszik. Jókaival negyven évig élt házasságban.
Jókai Mór a XI: század magyar és világirodalmának meghatározó alakja. Csupán annyit jegyzenék meg befejezés képen, hogy 2003-ban kisbolygót neveztek el róla.
A három szerelem és e díszkút mindig emlékeztessen minket az emberek iránti felelősségre, a saját meggyőződésünkért való kiállásra, és a haza iránti kötelességünkre!
[1] A Virulj! díszkút Budepast V. kerületében található a Szabadság téren
[2] Az Újépületben és udvarán végezték ki az 1848-49-es szabadságharc vezetőit, katonáit, ennek állít emléket az egykori épület ÉK-i oldalán a Batthyány örökmécses.
[3] A JELENKOR 1846 évi mártiusi számából
[4] Megjegyzendő, hogy Avram. I. lovas (?) szobra ma Marosvásárhelyen áll. (!?)
